A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival. Magyarországon a szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.
A szavatosság mellett Magyarországon létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a forgalmazó (eladó) jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatunk.
Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.
Hibás teljesítés esetén az alábbiakban felsorolt négyféle igényt érvényesíthetjük az eladóval szemben:
Elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, melyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ,
kivéve, ha
a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen (például a meghibásodott termék már egy kifutott
szériába
tartozik,, és emiatt a csere nem lehetséges), vagy ha az az eladónak a másik szavatossági igény
teljesítésével
összehasonlítva aránytalan többletköltséget (pld: egy nagy értékű terméknél egy néhány ezer forintos,
kicserélhető alkatrész hibája miatt nem indokolt az egész termék cseréje) jelentene, figyelembe véve a
szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog
teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
Ha az előbbiek alapján sem kijavításra, sem kicserélésre nincsen jogunk, vagy ha az eladó a kijavítást,
illetve
a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel
megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, akkor a fogyasztó
választhat, hogy megfelelő árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől (visszakérheti a vételárat). Fontos
tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Amennyiben a megvásárolt termék a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik és az egy éves kötelező jótállást időtartama alatt a vásárolt termék meghibásodik, a fogyasztó ugyanazokat az igényeket érvényesítheti az eladóval szemben, amelyeket a szavatosság esetében. Így lehetőségünk van - az előző pontban meghatározott sorrend szerint - kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást kérni, illetve elállni a szerződéstől.
A szavatossági jogok érvényesítése során – a jótállás (garancia) alapján gyakorolható jogaival ellentétben – a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már megvolt, így a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségeket is a fogyasztónak kell viselnie.
Fontos azonban kiemelni az 1999/44/EK irányelv által valamennyi Európai Uniós tagállam számára előírt minimumszabályt, amely szerint a fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében tehát a szavatosság esetében az első hat hónapban jelentkező hiba miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett. A 6 hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén már a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani (pld: egy szakértő testület vagy szerviz szakvéleménye beszerzése útján), hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt.
A fentiekkel szemben a kötelező jótállás a fogyasztóra nézve kedvezőbb, ugyanis a jótállás teljes időtartama alatt (1 év) az eladót terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ne feledjük, hogy a kötelező jótállás csak a Korm. rendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikkek esetén illet meg bennünket.
A jogszabály előírja, hogy együttműködési kötelezettségünk alapján a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást a jogszabály szerint kellő időben közöltnek kell tekinteni.
A szavatossági igényeket a teljesítéstől (a termék átvételétől) számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük. Amennyiben használt termékről van szó, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.
Ha az igényünket menthető okból nem tudjuk érvényesíteni (pl. hosszabb külföldi tartózkodás vagy tartós betegség esetén), vagy akkor, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt dolog esetében három év lesz. Ebben az esetben sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hat hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor fennállt.
Kötelező jótállás érvényesítésére a vásárlástól számított egy évig van lehetőségünk.
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztót 3 munkanapon (a szombat és a vasárnap munkaszüneti napnak számít, függetlenül attól, hogy esetlegesen a kereskedő akkor is nyitva tart!) belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. Fontos tudni, hogy egyéb termékek esetén ilyen jellegű „cseregarancia” nem illeti meg a fogyasztót!
Szavatossági jogunk érvényesítésekor kötelesek vagyunk-e elfogadni, ha üzlet visszatérítés helyett a termék árának levásárlását ajánlja fel?
Nem! Ugyanis a hibás termék vételárának üzletben történő levásárlását a jogszabály nem ismeri, ilyen szavatossági igényről nem rendelkezik. Természetesen amennyiben a levásárlás lehetősége megfelel számunkra, érdemes lehet azt elfogadni a további viták megelőzése érdekében.
A szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik. A szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki. Pl. ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre (pl. mosógépre), az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az 1 éven túl vállalt garancia tartalmát és feltételeit azonban az eladó maga határozhatja meg.
Az ilyen szerződésen alapuló jótállás lehet akár részleges is. Például amikor az eladó csak a hibás termék kijavítását vállalja, de kicserélést már nem biztosít.
A vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét a minőségi kifogásról.
A forgalmazó köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzíti:
a fogyasztó nevét, címét,
a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát,
a vásárlás időpontját,
a hiba bejelentésének időpontját,
a hiba leírását,
a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
a kifogás rendezésének módját.
Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
A Ptk. szerint a kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A Ptk. mellett a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Azt, hogy mi minősül a Ptk. szerint megfelelő határidőn belül elvégzett kijavításnak, a jogalkotó nem határozza meg. Az adott ügy körülményeinek ismeretére van szükség tehát annak megítéléséhez, hogy az eladó a javítást megfelelő határidőn belül végezte-e el. A kijavítás lehetséges idejét ugyanis nagyban befolyásolhatják olyan körülmények, amelyekre az eladónak nincs ráhatása. Ezek a körülmények adódhatnak a termék adottságaiból vagy a hiba jellegéből kifolyólag, de előfordulhat az is például, hogy a termék kijavításához olyan alkatrész beszerzésére van szükség, amelyet a gyártó csak késedelemmel tud leszállítani
Ha a forgalmazó a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
Nem. A magyar szabályozás nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a kijavítást elvégző vállalkozásnak kötelezettsége lenne a kijavítás idejére csere terméket biztosítani. Ettől függetlenül több vállalkozás saját üzleti döntése alapján biztosít cserekészüléket a fogyasztó számára.
Nem. A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Valamennyi szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási (szállítási) költségeket - a kötelezettet (azaz az eladót, forgalmazót) terhelik. Jogsértőnek számít például, ha a forgalmazó „adminisztrációs” díj megfizetése ellenében vállalja a javítást vagy a cserét, vagy ellenérték megfizetéséhez köti az elállási jog gyakorlását. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a fogyasztónak bizonyos költségeket, például a visszaküldés költségét meg kell előlegeznie. Amennyiben utóbb bebizonyosodik, hogy a minőségi kifogás jogos, a vállalkozás köteles megtéríteni a fogyasztó részére ezen költségeket.
A kellékszavatossági felelősség alóli mentesülést biztosít az eladó fél számára, ha a vevő annak ellenére szerződést kötött (megvásárolta a terméket), hogy ismerte, illetve tudott a termék hibájáról, vagy azt ismernie kellett (mert megfelelően tájékoztatták, vagy mert pl. vitathatatlanul látszódott a terméken annak sérülése). Az eladónak azonban csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége.
Mentesül az eladó a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette a jogosultat - Pl. a szabó megmondta, hogy a hozott szövet edzőruhának nem alkalmas, de a vevő mégis ehhez ragaszkodott.
Nem. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tudott vagy nem tudhatott.
Amennyiben a forgalmazó nem jelölte meg a leértékelés okául szolgáló hibát, és nem adott arról tájékoztatást, akkor – mivel az eladót terheli a bizonyítás azzal kapcsolatban, hogy a hibáról tájékoztatta a vevőt – a fogyasztó az egész termékre élhet a hibás teljesítés miatti igényével.
A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
Ilyen esetekben a kötelező jótállási idő egy éves időtartama, illetőleg a szavatossági jogok gyakorlására nyitvaálló két (adott esetben három) éves határideje a kicserélés (az új termék átadásának) napjától újraindul a teljes termék vonatkozásában.
Igen. E tekintetben nincsen különbég az üzletben vagy virtuális boltban (webáruházban) vásárolt termékek között.
Az olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó egy külföldi országban vásárolt meg, a jótállásra az adott ország szabályai, illetve azok a feltételek lesznek irányadóak, amelyeket az eladó a termék vásárlásakor meghatározott. Előfordulhat, hogy a gyártó a termékre vonatkozóan olyan jótállást vállal, amely alapján a fogyasztónak lehetősége van a gyártó által fenntartott szervizhálózat bármely tagjához fordulni, függetlenül attól, hogy melyik országban vásárolta a terméket (ún. nemzetközi garancia).
Ilyen esetekben – ha a társaság nem válaszol a panaszunkra, vagy a válasszal nem értünk egyet – célszerű az Európai Fogyasztói Központ ingyenes, informális szakmai-jogi segítségét kérni a vállalkozással való egyezség, megállapodás elérésének megkísérlése, és így egy esetleges hosszan tartó határon átnyúló bírósági pereskedés elkerülése érdekében. Az Európai Unión, Izlandon vagy Norvégián kívül honos kölcsönző társasággal szembeni jogvita esetén az Európai Fogyasztói Központ nem tud érdemi segítséget nyújtani. Magyar forgalmazótól vásárolt termék esetén a fogyasztó békéltető testületekhez vagy végső esetben bírósághoz fordulhat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, garanciális igényei és követelései érvényesítése érdekében.
További információ: http://magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/garancialis-jogok.html